2017. február 12., vasárnap

Végre valahára engem is megtűztek #prom


Tudom tudom…nem sok mindenkit érdekelhet a kis szalagavatós beszámolóm, de ez az esemény számomra nagyon nagy élmény volt. Ha valaki mégis kedvet kap elolvasni az én kis áradozásaimat akkor az tekerjen le és tartson velem!

„Senkinek sem kötelessége, hogy nagy ember legyen, már az is nagyon szép, ha valaki ember tud lenni.”
(Albert Camus)



Végre valahára engem is megtűztek. Bevallom nem vártam azt a napot. Mert tudtam, hogy közeleg a vége, az elválás és eféle. Most kell figyelni mindenre, a tanárokra is és arra is, hogy elég emléket őrizzünk meg egymásról. Mert végül is, basszus, ez az utolsó év! Nagyon gyorsan eltelt ez a négy esztendő és most azt kívánom, hogy bárcsak még egy kicsit tovább tartana.

Igaz, nagyon sokan utáljuk a sulit. Igen! Én is. Viszont egyik osztálytársam szavaival élve, egyet megköszönhetünk neki, mégpedig azt, hogy megismerhettünk egymást. Pedig nem voltunk mindig jók egymással. De egy valami mindig összehozott minket, újra és újra. Szünetben egy gyors cigi és a sok piálós történet.

Eddig mindig irigykedve néztem a velem egy idős fiatalok kabátjára kitűzött szalagot, és alig vártam, hogy végre nekem is ott virítson, viszont most, hogy már ott van, alig akarom elhinni.

A keringő sem volt tökéletes, ami miatt még biztos sokat fogunk keseregni és sírni, mivel eddig a próbákon szinte minden alkalommal hiba nélkül eltáncoltuk. Kisebb nagyobb bakik ellenére is biztosra állíthatom, hogy nagyon sokáig fogok rá emlékezni. Mert olyan emberekkel voltam körülvéve, akik miatt felejthetetlen volt az összes próba és még az a bakis előadás is. Örülök, hogy ez által új embereket ismerhettem meg, és nem utolsó sorban a barátságok is szorosabbak lettek.

Nem mondhatom, hogy úgy éltem meg a szalagavatómat, ahogy elképzeltem, de a maga módján tökéletes volt. Talán túlstresszeltük, de legalább arra a kis időre kizártuk a külvilágot. A hétfői próba érettségit, az egyetemi jelentkezéseket, de még azt is, hogy megfeleljünk másoknak. Csak mi voltunk, végre valahára!

Köszönöm mindazoknak, akik segítettek és megélték velem ezt a napot!

4 megjegyzés:

  1. Szia.

    Gratulálok. Büszkén kihúzhatod magad, hogy idáig eljutottál. :)
    Anno nálunk sem volt semmi tökéletes pl. a "hang technikus" részeg volt, de mégis jól éreztük magunkat.
    A tovabbábbiakhoz pedig sok sikert! <3

    Szeretettel
    Brukú

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nagyon szépen köszönöm! Aranyos vagy!
      Hát sajnos nálunk is hasonló volt a helyzet, mármint ilyen jellegű. Figyelmetlen volt az összes szervező és nem érdekelték őket, hogy mi lesz velünk. Ha kérdeztünk, nem válaszoltak és kb a sötétben tapogatóztunk mert még a műsortervet is a szalagavató kezdése előtt tudtuk meg nemsokkal.
      Köszönöm szépen!

      Puszi,
      Vayne

      Törlés
  2. Szia!
    Most találtam ide és innentől kezdve követni foglak, mert nagyon megtetszett a blogod :) Illetve gratulálok és sok sikert mindenben. Remélem összejönnek a terveid :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Örülök, hogy ide találtál és nagyon szépen köszönöm! Én is nagyon remélem, hogy összejön mindaz amit terveztem magamnak, és ugyan ezt kívánom neked is!

      Puszi,
      Vayne

      Törlés