Sziasztok! Sajnos vagy nem sajnos, de előre láthatólag egy jóóó ideig ez lesz majd az utolsó bejegyzésem. Miért? Mert már szeptembertől rá akarok feküdni a május eleji érettségire, ugyan is nem akarom meglepni a családomat egy esetleges szar érettségivel vagy akár egy bukással. Remélem nem jelent majd gondot ez senkinek sem! És hogy miről olvashatsz majd ebben a bejegyzésben? Hát a nyárról, kicsit költőibb módban.
„Olyan vagy mint a kávé. Eleinte egy-két pohárral beértem. Nem volt rá szükségem mindennap. Miután kezdtem megismerni az ízét, már azon kaptam magam, hogy függő lettem és nélkülözhetetlen dologgá vált. Mindennap kívántam, az tartott életben. Igen, pontosan ilyen vagy te is. Szükségem van rád, azt akarom, hogy mindennap te adj nekem erőt, mert szeretlek.”
